Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lélekszálló 1.rész 2.fejezet

2015.12.22

Lélekszálló 1.rész 2.fejezete

(Jera szemszöge)

Szemügyre vettem amit látok...Hatalmas kastély volt...Elhagyatottan állt a csodás udvaron,és  órmótlan magas volt.Azt az érzést keltette bennem...Nem ismertem ezt az érzést... egyáltalán semmilyen érzésem nem volt...Felbőszített,fújtattam, mint egy bika...
-ELÉG!-kiabáltam,és azonnal felráztam magam álmomból.Körbenéztem és nagyon meglepett amit láttam...Magamon éreztem Kaidan tekintetét és két puha kezét.Elég közel volt hozzám, és azt leste mikor mozdulok végre kábulatomból;-Mi az?-kérdeztem zavartan.
Afiúnak mélyzöld szemei nagyon is a lelkembe láttak...
-Elájultál és elkaptalak...-vigyorgott zavartan.
-Na és, ez ok rá , hogy így nézz rám?-ordítottam.
-Miért, hogy néztem rád?-érdeklődött kaján vigyorral arcán.
-Hát... A szemeid azt sugalták,hogy-hallgattam.- Csillogtak.-feszélyezetten ideges voltam, mint mindig.
-Jera, nyugi csak hülyültem...-nyugtatott meg, de nem bírtam nyugottnak mutatkozni, túlságosan felhúzott a fiúnak közelsége.
Felálltam és háttal ordibáltam neki;
-Hagyj békén, nem érdemlem meg, hogy ilyen figyelemmel bánj velem...- éreztem, hogy az adrenalin a testembe áramlik, az erembe torkollik és megy tovább... Nem bírtam ellent mondani könnyeimnek...Futni keztem, nem akartam, hogy Kaidan így lásson.Sötéten csillogó,fekete hajam fátyolként suhant utánam...
Bementem a nagy kastélyba... Annak ajtaját most megnyitottam, de nem volt ott senki...
-Ez nem lehet,IGAZ-siránkoztam.-Eddigi életembe mindig is árnyékban kullogtam, mert  Lucia és Fellicity volt az első...Én csak a gonosz, rossz álmokban szerepeltem amit lélegzetelálítóan ideges természetem váltott ki.Persze néha volt önkontrollom, de most, hogy itt vagyok egy lélekként sehogy sem megy.
Körülnéztem és megláttam milyen szép, tágas előtérben vagyok; egy nagy széles lépcső tátongott előttem,piros puha szönyeggel együtt. Magas, ugyanolyan tágas ablakok. Gyönyörű festmények és szobrok díszelegtek mindenütt. A márvány padlón kobogott csizmám sarka.Fekete bőr öltözékben voltam, azt sugaltam; Én vagyok a GONOSZ!
Leültem a lépcsőfokra és vártam... Összekuporodtam az első és a második lépcsőfok között és, gondolkodtam, fejemet előre hajtva, gondolkoztam; Hogy miért is vagyok ilyen?...
Ekkor belémmart egy érzés... Egy megutált , gyűlölt érzés...Mert ilyennek alkotott az Ég.
-Hé, Jerana, itt vagy?-kérdezte Kaidan.
-Igen...-suttogtam és a korláthoz kucorodtam.
Ő odafutott hozzám és gyengéden magához húzott...
-Nem, belőled soha nem lehet elég...suttogta lágyan a fülembe.
-Na persze...-magamba sokat szitkozódtam ez miatt.-Én vagyok az utolsó a földön aki miatt vágynál.
-Hát...-nem vártam meg a választ,met felfutottam a lépcsőn.
-Jerana, várj!-kiabált utánam.
-Mutasd meg hol van a szobám!-utasítottam tárgyilagosan.
-A bal oldalon a lány, jobb oldalon a fiú szekciót találod. A tiéd pedig...Á, megvan!-turkált nagy zsebében és megtalálta a szobám kulcsát.-A bal oldal 118. szobája, és nem egyedül fogsz lakni...-Lefagytam, nem akarok csitriket magam körül. Senkit nem akarok magam körül érzékelni.-Kiessa, a sulkok lánycsapatának vezetője.
-Oké,oké és...?-türelmetlenkedtem.
-Holnap reggel 6 órakor érted jövök, és elkisérlek az óráidra, vagyis, hát , inkább a vizsgádra.-az utóbbi szavakat már suttogta.
-Milyen VIZSGA?!-sikkantottam, de ő gyorsan befogta a számat. Olyan meleg és puha kezei vannak...
-Csitt... Most mindenki alszik...-suttogta, olyan közel volt hozzám, hogy éreztem lehelletét.-És csak azt akarják a vizsgával bizonyítani, hogy melyik szakra tartozol...Sulkokéba vagy a ...-szünetett tartott a mi megrémített.-Taszítókhoz.
-Oké-morogtam kezei érentése alatt.-Most ha nem bánod mennék.
-Várj még, elkisérlek.-ezek után szótlanul követtem Őt.
Nem néztem semerre csak a földet bámultam...Mintha valami érdekes lenne benne?!
-Itt is vagyunk.-Állt meg a 118.szoba ajtajánál.
Bekopogott, és egy számomra ismeretlen lány dugta ki fejét.-Igen?-nyitotta tágra a szemét,mert meglátta Kaidan-t.-Á,szia Kay, Te itt, hogy-hogy?-érdeklődött.Sűrű, hosszú vörös haja volt és igézően szép lilás szeme.
A fiú nyugodtan válaszolt;
-Hoztam egy új csapattagot hozzád!-mosolygott "Kay".
-Jaj,de jó!-örült de amint tágabbra nyitotta az ajtót azonnal vissza is csukta volna...Éreztem, hogy elborzadt tőlem.
-Ő itt Jerana...-mutatott be Neki.
-Szia, Jerana.-észrevettem,hogy  a hang hordozásában egy kis izgalom is bujkál.-Az én nevem,Kiessa.-mosolygott.
Vissza mosolyogtam rá;
-Örülök, hogy találkozhatunk.-mondta.
Beljebb lépett, és kitárta az ajtót.Beléptem.
Sötét volt, de azért láttam, a kis ágymeletti komódon lámba égett.A megvetett, jobb oldali ágy az udvarra nézett,-Gondolom, az az én helyem-böktem az ágy fele.
-Igen.-mondták egyszerre.
Azonnal az ágyhoz siettem és megnéztem magamnak.-Tökéletes.Köszönöm.-eröltettem magamra műmosolyt.
-Na, jó akkor én, megyek is...-köszönt el Kaidan.-Szia drágám!-búcsozott el és megölelte Kiessát...NA VÁRJUNK CSAK!,ugye nem ? Nem lehet,hogy Kaidannak van barátnője...Ez nem lehet igaz...
                                                                              ~°°~

 
 

 

Profilkép


Utolsó kép


Elérhetőség

Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 5117
30 nap: 167
24 óra: 3